Terror a mélyben: élet a tengerallatjárókon

1/16

Érezted már valaha a kísértést, hogy mindent eldobj, ami éppen a kezed ügyében van, és rohanj, hogy egy tengeralattjárón élhesd tovább a napjaid? Akkor szaladj végig ezen az őrült összeállításon, amelyben megmutatjuk, milyen is egy tengeralattjárón élni, kiváltképp háború idején, és ne feledd megnézni a Fekete-tengert június 7-én este 21:00-kor az AXN műsorán. (Cowboy/Kobal/Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock) (Cowboy/Kobal/Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock)
Háromszor hat órában éled az életed

2/16

A normális mindennapoknak azonnal búcsút mondhatsz, ugyanis a lehető legszigorúbb napirend szerint kell élni egy tengeralattjárón. A legnehezebb mind közül talán a háromszor hat órás napi beosztás, ahol a legénységnek hat órája van aludni, majd hat órában őrködnek és hat óra szabadidőt kapnak. (Haydn West/Shutterstock)
Az ágyad lesz a koporsód

3/16

Ha nem lenne elég ijesztő a gondolat, hogy egy fémcsőben élsz, akkor képzeld csak el, hogy a legénység ágyait koporsóknak nevezik. (Geoff Moore/Shutterstock)
Szinte lehetetlen nyomon követni, hogy éppen mennyi az idő

4/16

A tengeralattjárók néha hosszú hónapokat is a víz alatt töltenek. Éppen ezért, az embernek nagyon könnyű elvesztenie az időérzékét, különösen a furcsa ütemterv miatt. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
A tengeralattjárók egyre nagyobbak

5/16

Az első tengeralattjárók, csak egy-két embert voltak képesek befogadni, de ma már akadnak olyanok, amelyekben akár több mint 100 fős legénység is elfér. (Universal History Archive/UIG/Shutterstock)
Az amerikai polgárháború idején is használták őket

6/16

De a legfontosabb fegyverét, a torpedót is szintén a 19. században fejlesztették ki. (Courtesy Everett Collection/Shutterstock)
Komoly szerepük volt az első világháború alatt

7/16

Az első világháború egyik meglehetősen hatékony fegyverei közé tartoztak, ugyanis mind a brit, mind a német flotta használt tengeralattjárókat. Utóbbiak egymaguk mintegy 12,85 millió tonna általános rakományt süllyesztett el; a tengeralattjárók nagyon gyorsan a német flotta leghatásosabb gyilkológépei lettek. (Courtesy Everett Collection/Shutterstock)
Mi is az az U-boat?

8/16

U-bootnak is nevezik, a német szó „unterseeboot” rövidítéséből, ami annyit jelent „víz alatti”. (Wilfried Wirth / imageBROKER/Shutterstock)
A tolvajokat könnyen elkapják

9/16

Ha a legénység egy tagja megbízhatatlan, akkor a feszültség igencsak magasra szökik, különösen, ha az illető lopott is. Ami hamar kiderül, mert mégis hová lehetne elrejteni valamit egy tengeralattjárón? A bűnöst pedig kiteszik a következő kikötőnél… és a büntetést sem ússza meg. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
Az emberi testnek nem tesz jót az alacsony oxigén szint

10/16

Márpedig a tengeralattjárókon, alacsonyan tartják az oxigén szintet, ami miatt az emberi test lassabban gyógyul. Komoly probléma lehet, ha valaki megsérül, például munka alatt megvágja magát. (Warner Bros/Kobal/Shutterstock)
Hatalmas szerep jutott nekik a második világháborúban is

11/16

A második világháború alatt, az amerikai haditengerészet kevesebb mint 2 százaléka állt tengeralattjáróból. De az is a japán flotta majd’ 30 százalékát elsüllyesztette. Ennél nagyobb károkat okoztak a japán gazdaságnak, mivel ezzel egyidőben a japán kereskedelmi flotta több mint 60 százalékát ugyancsak hullámsírba küldték. (Northcliffe Collection/ANL/Shutterstock)
A háború után pörögtek fel igazán a fejlesztések

12/16

1945 után újabb fejlesztettések jöttek: a nukleáris energia segítségével még tovább víz alatt tudnak maradni, a rakétákat és a torpedókat is továbbfejleszteték, így már hajók, más tengeralattjárók, sőt szárazföldi célpontok ellen is bevethetővé váltak. (Underwood Archives/UIG/Shutterstock)
Kicsi is és kevés is, mi az?

13/16

A megfejtés: fürdőszoba. Általában nagyjából 40 emberre jutott egy aprócska fürdő. (Patrick Frilet/Shutterstock)
Az első atomtengeralattjárót 1954-ben bocsátották vízre

14/16

1954-ben indult el a USS Nautilus, ami tovább tudott víz alatt maradni, és gyorsabb is volt, mint bármelyik másik korábbi tengeralattjáró. (Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock)
Helyhiány az atomrakéták árnyékában

15/16

Valójában nemcsak a legénység többi tagjával, de tömegpusztító fegyverekkel is meg kell osztani a közös teret: torpedók, ballisztikus rakéták, olykor nukleáris fegyverek. Jobb ha az ember hozzászokik. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
Néha unatkozol, néha megmented a világot

16/16

Sokszor elég unalmas, és monoton életet él a legénység egy tengeralattjárón. Monoton követik a napi rutint, miközben semmi izgalmas nem történik. Viszont, ha egyszer beindulnak a dolgok, akkor akár az egész világ is veszélybe kerülhet. (Snap/Shutterstock)

1/16

Érezted már valaha a kísértést, hogy mindent eldobj, ami éppen a kezed ügyében van, és rohanj, hogy egy tengeralattjárón élhesd tovább a napjaid? Akkor szaladj végig ezen az őrült összeállításon, amelyben megmutatjuk, milyen is egy tengeralattjárón élni, kiváltképp háború idején, és ne feledd megnézni a Fekete-tengert június 7-én este 21:00-kor az AXN műsorán. (Cowboy/Kobal/Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock) (Cowboy/Kobal/Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock)
Háromszor hat órában éled az életed

2/16

A normális mindennapoknak azonnal búcsút mondhatsz, ugyanis a lehető legszigorúbb napirend szerint kell élni egy tengeralattjárón. A legnehezebb mind közül talán a háromszor hat órás napi beosztás, ahol a legénységnek hat órája van aludni, majd hat órában őrködnek és hat óra szabadidőt kapnak. (Haydn West/Shutterstock)
Az ágyad lesz a koporsód

3/16

Ha nem lenne elég ijesztő a gondolat, hogy egy fémcsőben élsz, akkor képzeld csak el, hogy a legénység ágyait koporsóknak nevezik. (Geoff Moore/Shutterstock)
Szinte lehetetlen nyomon követni, hogy éppen mennyi az idő

4/16

A tengeralattjárók néha hosszú hónapokat is a víz alatt töltenek. Éppen ezért, az embernek nagyon könnyű elvesztenie az időérzékét, különösen a furcsa ütemterv miatt. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
A tengeralattjárók egyre nagyobbak

5/16

Az első tengeralattjárók, csak egy-két embert voltak képesek befogadni, de ma már akadnak olyanok, amelyekben akár több mint 100 fős legénység is elfér. (Universal History Archive/UIG/Shutterstock)
Az amerikai polgárháború idején is használták őket

6/16

De a legfontosabb fegyverét, a torpedót is szintén a 19. században fejlesztették ki. (Courtesy Everett Collection/Shutterstock)
Komoly szerepük volt az első világháború alatt

7/16

Az első világháború egyik meglehetősen hatékony fegyverei közé tartoztak, ugyanis mind a brit, mind a német flotta használt tengeralattjárókat. Utóbbiak egymaguk mintegy 12,85 millió tonna általános rakományt süllyesztett el; a tengeralattjárók nagyon gyorsan a német flotta leghatásosabb gyilkológépei lettek. (Courtesy Everett Collection/Shutterstock)
Mi is az az U-boat?

8/16

U-bootnak is nevezik, a német szó „unterseeboot” rövidítéséből, ami annyit jelent „víz alatti”. (Wilfried Wirth / imageBROKER/Shutterstock)
A tolvajokat könnyen elkapják

9/16

Ha a legénység egy tagja megbízhatatlan, akkor a feszültség igencsak magasra szökik, különösen, ha az illető lopott is. Ami hamar kiderül, mert mégis hová lehetne elrejteni valamit egy tengeralattjárón? A bűnöst pedig kiteszik a következő kikötőnél… és a büntetést sem ússza meg. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
Az emberi testnek nem tesz jót az alacsony oxigén szint

10/16

Márpedig a tengeralattjárókon, alacsonyan tartják az oxigén szintet, ami miatt az emberi test lassabban gyógyul. Komoly probléma lehet, ha valaki megsérül, például munka alatt megvágja magát. (Warner Bros/Kobal/Shutterstock)
Hatalmas szerep jutott nekik a második világháborúban is

11/16

A második világháború alatt, az amerikai haditengerészet kevesebb mint 2 százaléka állt tengeralattjáróból. De az is a japán flotta majd’ 30 százalékát elsüllyesztette. Ennél nagyobb károkat okoztak a japán gazdaságnak, mivel ezzel egyidőben a japán kereskedelmi flotta több mint 60 százalékát ugyancsak hullámsírba küldték. (Northcliffe Collection/ANL/Shutterstock)
A háború után pörögtek fel igazán a fejlesztések

12/16

1945 után újabb fejlesztettések jöttek: a nukleáris energia segítségével még tovább víz alatt tudnak maradni, a rakétákat és a torpedókat is továbbfejleszteték, így már hajók, más tengeralattjárók, sőt szárazföldi célpontok ellen is bevethetővé váltak. (Underwood Archives/UIG/Shutterstock)
Kicsi is és kevés is, mi az?

13/16

A megfejtés: fürdőszoba. Általában nagyjából 40 emberre jutott egy aprócska fürdő. (Patrick Frilet/Shutterstock)
Az első atomtengeralattjárót 1954-ben bocsátották vízre

14/16

1954-ben indult el a USS Nautilus, ami tovább tudott víz alatt maradni, és gyorsabb is volt, mint bármelyik másik korábbi tengeralattjáró. (Keystone Pictures USA/Keystone/Shutterstock)
Helyhiány az atomrakéták árnyékában

15/16

Valójában nemcsak a legénység többi tagjával, de tömegpusztító fegyverekkel is meg kell osztani a közös teret: torpedók, ballisztikus rakéták, olykor nukleáris fegyverek. Jobb ha az ember hozzászokik. (Cowboy/Kobal/Shutterstock)
Néha unatkozol, néha megmented a világot

16/16

Sokszor elég unalmas, és monoton életet él a legénység egy tengeralattjárón. Monoton követik a napi rutint, miközben semmi izgalmas nem történik. Viszont, ha egyszer beindulnak a dolgok, akkor akár az egész világ is veszélybe kerülhet. (Snap/Shutterstock)