Béna hollywoodi közhelyek zsenikről
1/13
Ha bejön a Doktor Murphy (szombat délutánonként 15:25-től dupla epizódokkal az AXN-en), amiben főhősünk egy hihetelenül intelligens, de nagyon érzékeny autista sebész, valószínűleg a zsenikről szóló filmeket sem veted meg. A filmbeli őrült tudós ábrázolások gyakran túlzóak, ritkán tükrözik a valóságot. Összeszedtük a leggyakrabban használt kliséket, amiket talán még észre sem vettél. Neked melyik a kedvenced? (Newmarket Films/Walt Disney Studios/ Universal Piatures)
Ablaküvegre írt képletek
2/13
Amikor az Egy csodálatos elmét nézed, és az ablakon keresztül, érthetetlen egyenletek mögött meglátod Russel Crowt, aki a világ egyik legkiemelkedőbb matematikusát, John Nasht alakítja, biztos lehetsz benne, hogy A Zsenit látod munka közben. Milyen fura, hogy egyik lángelménél sem volt kéznél papír, így a legelképesztőbbb helyekre voltak kénytelenek leírni ötleteiket. (Universal Pictures)
Ablaküvegre írt képletek
3/13
Ugyanez a jelenet ismétlődik meg A közösségi háló-ban is, ahol Andrew Garfield karaktere, Eduardo Saverin, a Harvard Egyetem ablakára vázol fel pár egyenletet a Facebook üzleti modelljéhez, míg a Jesse Eisenberg játszotta Mark Zuckerberg nézi. És természetesen a háttérben mindig a film fő zenéje megy, mintha a rendező mindig emlékeztetni próbálná a nézőt, hogy ezek a képletek a film csúcspontjai. (Columbia Pictures)
Fürdőszobatükörre írt képletek
4/13
A Good Will Hunting elején a takarító csodagyerek, Matt Damon, egyenleteket ír a fürdőszoba tükörre. Pár kritikus kíméletlenül rávilágított, hogy az az Egy csodálatos elmében az olyan matematikai jeleknek, mint például a pi, vagy a „nagyobb mint”, nincs semmi értelme. A Good Will Hunting és a többi matek zsenit felvonultató film bizonyos szempontból egyforma – az egyenletek inkább arra szolgálnak, hogy lenyűgözzék a filmrajongókat, mintsem arra, hogy a valós tudományt mutassák be. (Miramax)
Falra írt képletek
5/13
Tisztában vagyunk vele, hogy „A 23-as szám” nem ugyanabba a súlycsoportba tartozik, mint a listán szereplő többi film. A történet tele van paranoid képtelenséggel, és kifejezetten szórakoztató, ahogy Jim Carrey még a szokásosnál is jobban megőrül. De már meg sem lepődünk, hogy itt sincs egy árva jegyzetfüzet kéznél. Helyette van viszont egy hatalmas fehér fal, amire a zseni feljegyezheti gondolatait. (New Line Cinema)
Heuréka!
6/13
A zsenis filmekben a felfedezés vagy a hirtelen megvilágosodás pillanata általában el van túlozva. Mint például a Kódjátszmában, amikor Turing és csapata körbe-körbe futkos az irodában az éjszaka közepén, amikor végre találnak egy nyomot a náci kód feltörésének módszeréhez. Természetesen mindez drámai háttérzene mellett. (The Weinstein Company)
Heuréka!
7/13
Van egy ragyogóan ábrázolt pillanat a tudós megvilágosodásáról, a Hawking című brit tv filmben, amikor Hawking egy hölggyel beszélget a vonaton, és hirtelen megérti az idő természetét. Leszáll a vonatról, hogy fizikus társával, Roger Penrose-zal megbeszélje, közben krétával rajzol a járdára. Drámai zene és már megint Cumberbatch! (BBC)
Egy olyan ember sikere, akit korábban nem ismertek el
8/13
Mikor hallottál az ausztrál számítógép programozó Julian Assange-ról? Mikor a WikiLeaks alapítójaként bevonult a köztudatba, vagy mikor A Wikileaks - botrány című filmet nézted? Habár Assange szerinta filmben becsmérlik őt, és lekicsinyítik politikai menekült szerepét, a film elismeri, hogy Assange egyik napról a másikra híres lett. Egyet találhatsz, ki játssza a zseni programozót? Természetesen Cumberbatch. (Walt Disney)
Egy olyan ember sikere, akit korábban nem ismertek el
9/13
Habár a Good Will Hunting olyan, mit egy mese, a matematikában tehetséges takarítófiú története, aki egy elkötelezett pszichológus segítségével megtalálja helyét a világban, erőt ad mindenkinek, akinek nem adatott meg a jólét, de talán szerencsés csillagzat alatt született. (Miramax)
Zseni, aki a nem értő közönséghez szól
10/13
Emlékszel a jelenetre Az utolsó ellenségben, amikor a matematikus zseni a Poncaré – sejtésként ismert elvre alapozva ismerteti elméletét? Míg iszonyú bonyolultan magyarázott, mindkét hallgatója tátott szájjal, csendben figyelt, hogy így hangsúlyozzák a zseniális állítás hatását. És tippeljetek, ki bújt a lángelme bőrébe? (BBC)
Zseni, aki a nem értő közönséghez szól
11/13
Az ember, aki ismerte a végtelent című filmben Ramanujan mentora, G. H. Hardy ateista, racionalista, és mérges, hogy ez az indiai zseni nem képes bizonyítékot felmutatni munkájához, sőt kétségbe vonja, hogy a megmagyarázhatatlan bármilyen bizonyítékkal magyarázható lehet. „Te akartad tudni, hogyan jönnek az ötleteim”, mondja Ramanujan, „Isten beszél hozzám”. (IFC Films)
Zseni, aki könnyen érthető példákkal szemlélteti bonyolult elméleteit
12/13
Néha a mozi képes valós betekintést nyújtani az intellektuális folyamatokba. Az Agorában Rachel Weisz, mint az ókori filozófus Hüpatia, kísérletet végez egy hajón, hogy tesztelje a relatív mozgást. Ennek vizsgálata során egy nehéz zsákot dob le az árbocról, amíg a hajó mozgásban van. Mindezt természetesen drámai zenével aláfestve, miközbenés Agora magyarázat közben idegesen járkál. (Newmarket Films)
Zseni, aki könnyen érthető példákkal szemlélteti bonyolult ötleteit
13/13
Most pedig kanyarodjunk vissza kedvenc Hawking filmünkhöz, A mindenség elméletéhez. A filmben Jane Hawking egy borsót és egy krumplit használ, hogy elmagyarázza a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti különbséget, míg férje barátja a Hawking – sugárzást szemlélteti sörrel és sültkrumplival. (Focus Features)
1/13
Ha bejön a Doktor Murphy (szombat délutánonként 15:25-től dupla epizódokkal az AXN-en), amiben főhősünk egy hihetelenül intelligens, de nagyon érzékeny autista sebész, valószínűleg a zsenikről szóló filmeket sem veted meg. A filmbeli őrült tudós ábrázolások gyakran túlzóak, ritkán tükrözik a valóságot. Összeszedtük a leggyakrabban használt kliséket, amiket talán még észre sem vettél. Neked melyik a kedvenced? (Newmarket Films/Walt Disney Studios/ Universal Piatures)
Ablaküvegre írt képletek
2/13
Amikor az Egy csodálatos elmét nézed, és az ablakon keresztül, érthetetlen egyenletek mögött meglátod Russel Crowt, aki a világ egyik legkiemelkedőbb matematikusát, John Nasht alakítja, biztos lehetsz benne, hogy A Zsenit látod munka közben. Milyen fura, hogy egyik lángelménél sem volt kéznél papír, így a legelképesztőbbb helyekre voltak kénytelenek leírni ötleteiket. (Universal Pictures)
Ablaküvegre írt képletek
3/13
Ugyanez a jelenet ismétlődik meg A közösségi háló-ban is, ahol Andrew Garfield karaktere, Eduardo Saverin, a Harvard Egyetem ablakára vázol fel pár egyenletet a Facebook üzleti modelljéhez, míg a Jesse Eisenberg játszotta Mark Zuckerberg nézi. És természetesen a háttérben mindig a film fő zenéje megy, mintha a rendező mindig emlékeztetni próbálná a nézőt, hogy ezek a képletek a film csúcspontjai. (Columbia Pictures)
Fürdőszobatükörre írt képletek
4/13
A Good Will Hunting elején a takarító csodagyerek, Matt Damon, egyenleteket ír a fürdőszoba tükörre. Pár kritikus kíméletlenül rávilágított, hogy az az Egy csodálatos elmében az olyan matematikai jeleknek, mint például a pi, vagy a „nagyobb mint”, nincs semmi értelme. A Good Will Hunting és a többi matek zsenit felvonultató film bizonyos szempontból egyforma – az egyenletek inkább arra szolgálnak, hogy lenyűgözzék a filmrajongókat, mintsem arra, hogy a valós tudományt mutassák be. (Miramax)
Falra írt képletek
5/13
Tisztában vagyunk vele, hogy „A 23-as szám” nem ugyanabba a súlycsoportba tartozik, mint a listán szereplő többi film. A történet tele van paranoid képtelenséggel, és kifejezetten szórakoztató, ahogy Jim Carrey még a szokásosnál is jobban megőrül. De már meg sem lepődünk, hogy itt sincs egy árva jegyzetfüzet kéznél. Helyette van viszont egy hatalmas fehér fal, amire a zseni feljegyezheti gondolatait. (New Line Cinema)
Heuréka!
6/13
A zsenis filmekben a felfedezés vagy a hirtelen megvilágosodás pillanata általában el van túlozva. Mint például a Kódjátszmában, amikor Turing és csapata körbe-körbe futkos az irodában az éjszaka közepén, amikor végre találnak egy nyomot a náci kód feltörésének módszeréhez. Természetesen mindez drámai háttérzene mellett. (The Weinstein Company)
Heuréka!
7/13
Van egy ragyogóan ábrázolt pillanat a tudós megvilágosodásáról, a Hawking című brit tv filmben, amikor Hawking egy hölggyel beszélget a vonaton, és hirtelen megérti az idő természetét. Leszáll a vonatról, hogy fizikus társával, Roger Penrose-zal megbeszélje, közben krétával rajzol a járdára. Drámai zene és már megint Cumberbatch! (BBC)
Egy olyan ember sikere, akit korábban nem ismertek el
8/13
Mikor hallottál az ausztrál számítógép programozó Julian Assange-ról? Mikor a WikiLeaks alapítójaként bevonult a köztudatba, vagy mikor A Wikileaks - botrány című filmet nézted? Habár Assange szerinta filmben becsmérlik őt, és lekicsinyítik politikai menekült szerepét, a film elismeri, hogy Assange egyik napról a másikra híres lett. Egyet találhatsz, ki játssza a zseni programozót? Természetesen Cumberbatch. (Walt Disney)
Egy olyan ember sikere, akit korábban nem ismertek el
9/13
Habár a Good Will Hunting olyan, mit egy mese, a matematikában tehetséges takarítófiú története, aki egy elkötelezett pszichológus segítségével megtalálja helyét a világban, erőt ad mindenkinek, akinek nem adatott meg a jólét, de talán szerencsés csillagzat alatt született. (Miramax)
Zseni, aki a nem értő közönséghez szól
10/13
Emlékszel a jelenetre Az utolsó ellenségben, amikor a matematikus zseni a Poncaré – sejtésként ismert elvre alapozva ismerteti elméletét? Míg iszonyú bonyolultan magyarázott, mindkét hallgatója tátott szájjal, csendben figyelt, hogy így hangsúlyozzák a zseniális állítás hatását. És tippeljetek, ki bújt a lángelme bőrébe? (BBC)
Zseni, aki a nem értő közönséghez szól
11/13
Az ember, aki ismerte a végtelent című filmben Ramanujan mentora, G. H. Hardy ateista, racionalista, és mérges, hogy ez az indiai zseni nem képes bizonyítékot felmutatni munkájához, sőt kétségbe vonja, hogy a megmagyarázhatatlan bármilyen bizonyítékkal magyarázható lehet. „Te akartad tudni, hogyan jönnek az ötleteim”, mondja Ramanujan, „Isten beszél hozzám”. (IFC Films)
Zseni, aki könnyen érthető példákkal szemlélteti bonyolult elméleteit
12/13
Néha a mozi képes valós betekintést nyújtani az intellektuális folyamatokba. Az Agorában Rachel Weisz, mint az ókori filozófus Hüpatia, kísérletet végez egy hajón, hogy tesztelje a relatív mozgást. Ennek vizsgálata során egy nehéz zsákot dob le az árbocról, amíg a hajó mozgásban van. Mindezt természetesen drámai zenével aláfestve, miközbenés Agora magyarázat közben idegesen járkál. (Newmarket Films)
Zseni, aki könnyen érthető példákkal szemlélteti bonyolult ötleteit
13/13
Most pedig kanyarodjunk vissza kedvenc Hawking filmünkhöz, A mindenség elméletéhez. A filmben Jane Hawking egy borsót és egy krumplit használ, hogy elmagyarázza a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti különbséget, míg férje barátja a Hawking – sugárzást szemlélteti sörrel és sültkrumplival. (Focus Features)
Legfrissebb az AXN Playerben
Sony Movie News - Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása), Wonder Woman 1984
1. évad, 894. részRagadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása), Wonder Woman 1984Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása), Wonder Woman 1984