Béna hollywoodi közhelyek zsenikről

Ha bejön a Doktor Murphy (csütörtökönként 21:00-tól az AXN-en), amiben főhősünk egy hihetelenül intelligens, de nagyon érzékeny autista sebész, valószínűleg a zsenikről szóló filmeket sem veted meg. A filmbeli őrült tudós ábrázolások gyakran túlzóak, ritkán tükrözik a valóságot. Összeszedtük a leggyakrabban használt kliséket, amiket talán még észre sem vettél. Neked melyik a kedvenced? (Newmarket Films/Walt Disney Studios/ Universal Piatures)

Amikor az Egy csodálatos elmét nézed, és az ablakon keresztül, érthetetlen egyenletek mögött meglátod Russel Crowt, aki a világ egyik legkiemelkedőbb matematikusát, John Nasht alakítja, biztos lehetsz benne, hogy A Zsenit látod munka közben. Milyen fura, hogy egyik lángelménél sem volt kéznél papír, így a legelképesztőbbb helyekre voltak kénytelenek leírni ötleteiket. (Universal Pictures)

Ugyanez a jelenet ismétlődik meg A közösségi háló-ban is, ahol Andrew Garfield karaktere, Eduardo Saverin, a Harvard Egyetem ablakára vázol fel pár egyenletet a Facebook üzleti modelljéhez, míg a Jesse Eisenberg játszotta Mark Zuckerberg nézi. És természetesen a háttérben mindig a film fő zenéje megy, mintha a rendező mindig emlékeztetni próbálná a nézőt, hogy ezek a képletek a film csúcspontjai. (Columbia Pictures)

A Good Will Hunting elején a takarító csodagyerek, Matt Damon, egyenleteket ír a fürdőszoba tükörre. Pár kritikus kíméletlenül rávilágított, hogy az az Egy csodálatos elmében az olyan matematikai jeleknek, mint például a pi, vagy a „nagyobb mint”, nincs semmi értelme. A Good Will Hunting és a többi matek zsenit felvonultató film bizonyos szempontból egyforma – az egyenletek inkább arra szolgálnak, hogy lenyűgözzék a filmrajongókat, mintsem arra, hogy a valós tudományt mutassák be. (Miramax)

Tisztában vagyunk vele, hogy „A 23-as szám” nem ugyanabba a súlycsoportba tartozik, mint a listán szereplő többi film. A történet tele van paranoid képtelenséggel, és kifejezetten szórakoztató, ahogy Jim Carrey még a szokásosnál is jobban megőrül. De már meg sem lepődünk, hogy itt sincs egy árva jegyzetfüzet kéznél. Helyette van viszont egy hatalmas fehér fal, amire a zseni feljegyezheti gondolatait. (New Line Cinema)

A zsenis filmekben a felfedezés vagy a hirtelen megvilágosodás pillanata általában el van túlozva. Mint például a Kódjátszmában, amikor Turing és csapata körbe-körbe futkos az irodában az éjszaka közepén, amikor végre találnak egy nyomot a náci kód feltörésének módszeréhez. Természetesen mindez drámai háttérzene mellett. (The Weinstein Company)

Van egy ragyogóan ábrázolt pillanat a tudós megvilágosodásáról, a Hawking című brit tv filmben, amikor Hawking egy hölggyel beszélget a vonaton, és hirtelen megérti az idő természetét. Leszáll a vonatról, hogy fizikus társával, Roger Penrose-zal megbeszélje, közben krétával rajzol a járdára. Drámai zene és már megint Cumberbatch! (BBC)

Mikor hallottál az ausztrál számítógép programozó Julian Assange-ról? Mikor a WikiLeaks alapítójaként bevonult a köztudatba, vagy mikor A Wikileaks - botrány című filmet nézted? Habár Assange szerinta filmben becsmérlik őt, és lekicsinyítik politikai menekült szerepét, a film elismeri, hogy Assange egyik napról a másikra híres lett. Egyet találhatsz, ki játssza a zseni programozót? Természetesen Cumberbatch. (Walt Disney)

Habár a Good Will Hunting olyan, mit egy mese, a matematikában tehetséges takarítófiú története, aki egy elkötelezett pszichológus segítségével megtalálja helyét a világban, erőt ad mindenkinek, akinek nem adatott meg a jólét, de talán szerencsés csillagzat alatt született. (Miramax)

Emlékszel a jelenetre Az utolsó ellenségben, amikor a matematikus zseni a Poncaré – sejtésként ismert elvre alapozva ismerteti elméletét? Míg iszonyú bonyolultan magyarázott, mindkét hallgatója tátott szájjal, csendben figyelt, hogy így hangsúlyozzák a zseniális állítás hatását. És tippeljetek, ki bújt a lángelme bőrébe? (BBC)

Az ember, aki ismerte a végtelent című filmben Ramanujan mentora, G. H. Hardy ateista, racionalista, és mérges, hogy ez az indiai zseni nem képes bizonyítékot felmutatni munkájához, sőt kétségbe vonja, hogy a megmagyarázhatatlan bármilyen bizonyítékkal magyarázható lehet. „Te akartad tudni, hogyan jönnek az ötleteim”, mondja Ramanujan, „Isten beszél hozzám”. (IFC Films)

Néha a mozi képes valós betekintést nyújtani az intellektuális folyamatokba. Az Agorában Rachel Weisz, mint az ókori filozófus Hüpatia, kísérletet végez egy hajón, hogy tesztelje a relatív mozgást. Ennek vizsgálata során egy nehéz zsákot dob le az árbocról, amíg a hajó mozgásban van. Mindezt természetesen drámai zenével aláfestve, miközbenés Agora magyarázat közben idegesen járkál. (Newmarket Films)

Most pedig kanyarodjunk vissza kedvenc Hawking filmünkhöz, A mindenség elméletéhez. A filmben Jane Hawking egy borsót és egy krumplit használ, hogy elmagyarázza a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti különbséget, míg férje barátja a Hawking – sugárzást szemlélteti sörrel és sültkrumplival. (Focus Features)