15 jel, hogy 50 éven belül mind kiborgok leszünk

A szakértők és Stephen Hawking szerint az MI (mesterséges intelligencia), robotok és kiborgok elterjedése - mint amit Az Intelligence - A jövő ügynökében is láthatunk - gyakorlatilag elkerülhetetlen és alapjaiban fogja megváltoztatni az emberi életet. Sokan úgy vélik, a gépek átveszik az uralmat. A tudósok ennél sokkal érdekesebb fejleményre számítanak: az összeolvadásra! Mutatjuk az erre utaló jeleket...

2017 februárjában a Dubai városában tartott World Government Summiton a világ egyik legokosabb embere, a techzseni és TESLA tulaj Elon Musk azt nyilatkozta, hogy szerinte meg kell tanulnunk együtt élni a gépekkel, különben elmaradottá válunk majd. Míg egy gép akár másodpercenként egy milliárd bitet tud közvetíteni, az emberi agy legfeljebb tízet. A megoldás egyértelmű. Szimbiózis. Mutatjuk, hogy mire is gondolt pontosan...

Bizonyos implantátumoknak köszönhetően már ma is léteznek kiborgok: a halló implantátumok, pészmékerek, kardioverter defibrillátorok is szenzoros protézisként élnek a testben. Ennél azonban már durvább dolgokat is feltaláltak: álmodtál már arról, hogy a gondolatoddal nyitsz ki egy ajtót, kapcsolsz fel egy villanyt, váltasz képernyőt és a többi? Akkor katt tovább!

Az underground biohekkelő és transzhumán mozgalom elindítója szerint ezek elérhető álmok: "beültetett" kütyükkel hamarosan szert tehetünk jobb memóriára, gyorsabb reflexekre, de akár nagyobb fizikai erőre is, sőt, az olyan új képességek, mint a gépek távoli irányítása is lehetségessé válik. A képen Amal Graafstra láthathó, akinek van néhány ilyen implantátuma, és ezekkel járja a világot, bemutatva azok - és rajtuk keresztül a saját - működését.

Graafstra biohekkelésként hivatkozik a témára, de valójában nem ő a legnagyobb pionír: több nagyobb cég is már egy ideje kutatja a dolgot, a Motorola például már 1995-ben (!) szabadalmaztatott egy jelnövelő nyakimplantátumot, a Nokia pedig olyan tetováláson dolgozik, ami vibrál, ha csörög a telefonunk. A fotón a Chaotic Moon egészséget monitorozó tetoválását láthatjuk, ami összeköttetésben áll a mobilunkkal és az orvosunkkal is.

Maurice Conti jövőkutató szerint hamarosan eljön az úgynevezett "kibővített kor" (Augmented Age), amikor a robotok és emberek együtt fognak ügyködni olyan dolgokon, amelyek önállóan egyiknek sem mennének. A kibővített kor a generatívan tervező mesterséges intelligenciának köszönhetően képes lesz eddig nem látott technika előállítására. Mire is gondol pontosan? Mutatjuk.

Bár még a filmekben is látott MI-nek nyoma sincs, már léteznek kifejezetten gépek által alkotott eszközök és tárgyak, mint például ez a generatív MI-tervezésű, 3D nyomtatott kabinrész, ami fele olyan súlyú és kétszer olyan tartós, mint az emberi mérnökök által készített példány, bár tény, hogy a program tanítását ember végezte. Az A320-as repülőkön már ezt építették be, rengeteg üzemanyagot megtakarítva ezzel. A példa nem egyedüli...

Az MX3D nevű amszterdami startup már készíti is az első "öngyártott" 3D-nyomtatott hidat. Mit is jelent ez? Azt, hogy a híd önmagát építi: okosprogram által vezérelt nyomtatórobotok építik maguk alá a tartópilléreket, ahogyan a víz felett haladnak. A legijesztőbb részlet pedig csak most következik...

Úgy tűnik, a gépek nem csak okosabbá, de napról napra intuitívabbá is válnak. 2016 márciusában zajlott egy nyilvános meccs, melyben AlphaGo (a Google egyik mesterséges intelligenciája) megverte a Go világbajnokot. A programozók bevallották, hogy egy ponton túl annyira önálló volt a program, hogy ők sem értették, mit miért csinál. Az egyszeri sikert persze igazolni kellett: decemberben egy hamis felhasználónév alatt a program további 60 meccsben verte rommá a világ legjobb játékosait.

Csak összehasonlításképpen: A talán még a sakknál is komplexebb Góban több kombinációs lehetőség van, mint ahány atom van a látható univerzumban. A játék egyik nagymestere, Gu Li azt mondta: "AlphaGo és az ember hamarosan együtt fogja felfedezni a Go legnagyobb rejtélyeit". Azért ennél persze fontosabb dolgok is akadnak...

Egy újabb fejlesztés, ami a szimbiózist fejleszti elő, a természetet imitáló bevonat: Az évmilliós eltérések ellenére a dinoszarusz-, rozmár- és emberi fogzománc gyakorlatilag ugyanúgy épül fel. A Michigani Egyetem kutatói észrevették ezt és reprodukálták az erős védőbevonatot, amit később majd a sérülékeny elektronikák bevonatozására is használhatnak majd - hiszen biztos védelmet nyújt hosszas rázkódás és ütések esetén is. Hogy miért lesz erre szükség?

Mert az emberszerű robotok kora már elérkezett: A Boston Dynamics állítólag pusztán "kutatásra" hozta létre Handle nevű robotját, de a 2 méter magas, 1,2 méter széles fémlény kemény kihívója lehet az X-Games extrém sportolóinak is. A predikciók szerint 2021-re a robotok már az emberi munkák 6%-átveszik (az USA-ban). Nyugalom! Szereincsére nem mindenki van ezen a véleményen...

Bár bizonyos mértékig több iparágban vezető szerepet töltenek be a robotok, rengeteg folyamat van, ami még nem automatizálható: Az MIT gazdaságtani professzora, David Autor egy 2016-os cikkében a következőt írja: "Jelenleg számos középkategóriás munkához van szükség olyan képességelegyre, amivel a gépek egyelőre nem rendelkeznek."

"A technológiai implantátumok elfogadásának felmérése: tények és kihívások" szerzői egy nemzetközi kutatócsoport, akik szerint közeleg az a kor, mikor majd az implantátumok a gazdag elit kiváltságai lesznek, az "átlagos" tömegek pedig nem érnek majd fel az ő képességeikhez. Kb mint az Elysium - Zárt világban. 2017 nyarán tartanak erről konferenciát, Torinóban.

A nonprofit 2045 Initiative viszont egy kissé sci-fi-ba hajló, izgalmas hálózatot épít ki: céljuk, hogy olyan technológiát hozzanak létre, amivel a személyiséget egy gépbe, vagy egyéb hordozóba ültetné át. Az első avataralapú "agy-számítógépet" 2015 és 2020 között tervezték, 2045-re pedig szeretnének átlépni az emberiség új korszakába, amikor holografikusan tudunk majd kvázi-halhatatlanokként élni.