Ez inspirálja horrorkészítésre az embert
A faun labirintusa rendezője elárulta a titkát
Guillermo del Toro filmrendező stílusát leginkább a félelmetes, az izgalmas, valamint az egyedi jelzőkkel lehetne illetni. Különleges képi világára és filmjeinek narratívájára A faun labirintusa, a Bíborhegy, a Mimic - A júdás faj, valamint a Pokolfajzat kapcsán is felfigyelt a világ. Elmesélte, hogy honnan nyeri az inspirációt, azaz, hogy mi volt az az öt alkotás, ami miatt a horrorkészítésre adta a fejét, és amelyek - kiegészülve stílusával és személyiségével - tulajdonképpen definiálták későbbi munkásságát.
BEBIZONYÍTOTTÁK: A HORRORTÓL SZÓ SZERINT MEGFAGY A VÉRÜNK
A ház hideg szíve (1963)
Del Toro számára a "gonosz, megszállt ház" horrorfilm-típus nagyon fontos, még saját filmje is készült a témában Bíborhegy címen. A kísérteties, látványosan jellegzetes környezet már a fekete-fehér A ház hideg szívében is tetten érhető, amihez munkásságában vissza-visszanyúl a rendező.
Az ártatlanok (1961)
Nem különb az 1961-es Az ártatlanok sem: hasonlóan az előző alkotáshoz, itt is kísértetházról szól a fáma - csodáljuk, hogy a '85 óta rendező Del Toro végül csak 2015-ben jutott el saját hasonló filmjéig.
A nyolcadik utas: a Halál (1979)
Először A faun labirintusában figyelt fel a világ Guillermo jellegzetes szörnyeire. Az Alien-széria első részét rongyosra néző filmes sokat tanult a xenomorphoktól: ő is arra törekedett, hogy teremtményei egyediek, félelmetesek, ugyanakkor esztétikusak legyenek.
Cápa (1975)
A feszültségteremtés, a szörny, akiről beszélnek, majd a szörny, aki feltűnik - az első blockbuster film, a Cápa Del Toro számára példaértékűen épül fel, sokat merített ő maga is Spielberg klasszikusából.
A texasi láncfűrészes mészárlás (1974)
Az 1974-es film egy pszichopata kannibálcsaládról még ma is sokkolja a nézőket, de Guillermót már 50 évvel ezelőtt is lenyűgözte ez az ellentmondásos alkotás. Saját filmjei kevésbé explicitek, de nála is bőven van példa naturalista ábrázolásmódra, amelyet többek között innen merített.
A rendező azt is hozzátette választásaihoz, hogy bár mind az öt film a 60-as 70-es évekből való, az évek során változott a megítélése néhány kedvencéről. Az ördögűzőt például képtelen megnézni azóta, mióta neki is van gyermeke...
És egy érdekesség Del Toro horrorábrázolásához: egyszer Új-Zélandon kibérelt egy hotelszobát egy olyan helyen, ahol akkoriban csak heten szálltak meg. Éppen A drót című sorozatot nézte, amikor gyilkosságra emlékeztető hangokat hallott... De még ő, a modern horror egyik jeles képviselője sem mert kinézni az ablakon, mert félt, hogy valaki visszanézne. Megértjük...