Minden idők legnagyobb műkincsrablásai

Noha az AXN-en hétfő este 9-kor futó A lopás művészete című sorozat karaktere, Graham Connor kitalált személy, a műkincsrablás nem légből kapott jelenség. A híres, ismert festők képeit a múzeumok mindig a legnagyobb műgonddal próbálják őrizni, a történelemben mégis szép számmal tudunk olyan esetről, amikor minden elővigyázatosság ellenére egy jól megtervezett akcióval sikerül ellopni értékes műkincseket. Ilyen legendás rablásokból szemezgettünk. (Sony Pictures Television)

A világ talán egyik legismertebb festménye se úszta meg. Leonardo Mona Lisáját még 1911-ben fújta meg egy Louvre-alkalmazott. Vincenzo Peruggia azután vitte el a képet, hogy a múzeum bezárt. A festményt az ágya alatt rejtegette, és két évvel később akkor bukott le, amikor el akarta adni. Amúgy mialatt a kép „szökésben volt” számos modern másolatát adták el. (Chad Ehlers / Stock Connection/Shutterstock)

1990 március 18-án két, magát bostoni rendőrnek álcázó rabló a múzeum 13 festményét fújta meg 500 millió dollár értékben. Ez a valaha volt legnagyobb szabású ilyen bűntény. A festmények a mai napig nem kerültek elő, pedig 2017-ben már 10 millió dolláros nyomravezetői díjat tűztek ki a tettesekre. Többek között eltűnt Vermeer 34 ismert képéből az egyik, a 200 millió dollárt érő A koncert, ahogy Rembrandt Krisztus a viharos Genezáreti-tavon című festménye is odalett. (Granger/Shutterstock)

Az 1994-es lillehammeri téli olimpia megnyitója alatt két férfi tört be az oslói Nemzeti Galériába, ahonnan elvitték a norvég expresszionista, Edvard Munch A sikoly (1893-1910) sorozatának egyik korai változatát. A tolvajok a „Köszönet a gyatra biztonsági rendszerért!” üzenetet hagyták maguk után hátra, és egymillió dolláros váltságdíjat kértek a képért. Ezt sose fizették ki, viszont három hónapon belül elfogták az elkövetőket, összesen 4 személyt ítéltek el a lopásért. (Ray Tang/Shutterstock)

Hat éve, 2012. október 16-án hét festményt loptak el a rotterdami múzeumból. Így többek között két Monet, a Waterloo-híd és az Átkelés a Waterloo-hídon sorozat egyik darabja, is eltűnt, de a tolvajok Gauguin, Picasso és Henri Matisse képet is meglovasítottak. Noha a tetteseket a következő nyáron Romániában elfogták, a festmények azóta sincsenek meg. Egyikük vallomása szerint elégették őket, és ugyan utalt erre pár nyom, de ez a magyarázat ez idáig nem nyert bizonyosságot. (Guy Bell/Shutterstock)

A múzeum technikai okok miatt 2010. május 20-án zárva tartott. A magányos elkövető öt képet, köztük egy Picassót, egy Matisse-t és egy Modiglianit lopott el mintegy 123 millió dollár értékben. Máig nem tudni, miért nem jelzett a riasztó. A rablásért hárman kerültek bíróság elé, egyikük, Yonathan Birn azt vallotta, félelmében meghozta élete legrosszabb döntését: a képeket kidobta a szemétbe. A hatóságok azonban úgy vélik, a műkincseket kicsempészték az országból. (Guy Bell/Shutterstock)

A Jan van Eyck, vagy testvére Hubert festette monumentális művet már I. Napóleon is elrabolta. A genti oltár bal alsó táblája aztán 1934-ben újra eltűnt, helyén csak a „Elvitték Németországba a Versailles békéért cserébe” felirat maradt. Közben egy önjelölt tolvaj, Arsène Goedertier néhány hónappal később a haláltusája közben arról beszélt, ő az egyetlen, aki tudja, hol a oltárrészlet, ám ezt magával viszi a sírba. A táblát azóta sem találták meg. (Amer Ghazzal/Shutterstock)

Vincent van Gogh 1887-es Pipacsok című festményét 2010 augusztusában lopták el a kairói Mohamed Mahmúd Halil Múzeumból. Az 50-55 millió dollárt érő alkotás azóta sem került elő. A lopás után 11 kulturális minisztériumi alkalmazottat, köztük Mósen Salan miniszterhelyettest, ítéltek el hanyagság miatt. (Wikipedia)

1991-ben húsz festmény fújtak meg az ország leglátogatottabb képtárából. Hollandia második világháború utáni legnagyobb szabású műkincsrablása azonban nem tartott sokáig. Harmincöt perccel később ugyanis egy üresen álló kocsiban megtalálták az összes festményt. Az ügyben négy személyt, köztük két múzeumi őrt ítéltek el, hat-hét év letöltendő börtönt kaptak mutatványukért. (Granger/Shutterstock)

Octave Durhamnek és Henk Bieslijnnek 2002-ben sikerült az, ami 1991-ben nem, el tudtak lopni két Van Gogh tájképet a múzeumból. Állítólag ehhez 3 perc 40 másodperc kellett nekik. A festményeket – amelyek értékét óvatós becslések 30 millióra teszik – 350 ezer euróért adták el egy olasz gengszternek, Raffaele Imperialénak. A két rabló lebukott, tettükért 4 és fél évet kaptak. A képek egy olasz vámügyőrségi kutatást követően 2016-ban kerültek elő, majd vissza a múzeumba. (Paul Brown/Shutterstock)

Az idősebb Frans Van Mieris 1657-1659 közé keltezett A lovag című önarcképét 2007 június elején lopták el az Új-Dél-Wales-i Művészeti Galériából. Az egészen kicsi, 20×16 centiméteres festményt ráadásul fényes nappal, látogatóidőben vitték el. A műtárgyat egyébként még 1993-ban adományozta a Sydney-i múzeumnak az ausztrál filantróp, James Fairfax. (Wikipedia)

Sokak szerint Erica Morini volt minden idők legjobb női hegedűművésze, aki 1924-ben apjától kapott egy akkor 10 ezer dollárért vett, 1727-ben készített Stradivarius hangszert. Morini 1995. október 18-án, nem sokkal halála előtt kórházban feküdt, mialatt az akkor már 3,5 milliós értékű hegedűje eltűnt a New York-i lakásából. Semmi mást nem vittek el, csak a hangszert. Ami azóta sincs meg, a lopás pedig a mai napig szerepel az FBI megoldatlan ügyeinek top tízes listáján. (Guy Bell/Shutterstock)

A Krisztus születése címen is ismert 1600 és 1609 közé keltezett képet sokan Caravaggóhoz kötik; 1969-ben a palermói Szent Lőrinc kápolnából lopták el. Máig nem derült ki, ki tette. Egy maffiozóból lett rendőrségi informátor, Gaspare Spatuzza szerint a képet 1999-ben egy gyűjtőnek adták el, ám később megsemmisült: patkányok és disznók, majd a tűz martaléka lett egy farmon, ahol rejtegették. Ezt azonban nem lehet tudni biztosan. A rablás szintén rajta van az FBI top tízes listáján. (Wikipedia)

Cézanne tájképét az 1999-es milleniumi szilveszter éjszakáján lopták el az oxfordi Ashmolean Múzeumból. A tolvajok a szomszédős épület tetején át másztak be, a művelet nagyjából tíz percig tartott. Mást nem vittek el, később pedig eladásra se kínálták soha. Így feltehetően megrendelésre lophatták el a mintegy 4 millió dollár értékű festményt, ami egyébként azóta sem került elő. (Wikipedia)

Tíz éve, 2008. február 10-én négy képet loptak el a Brühle-gyűjteményt kezelő alapítvány kiállítóterméből. Cézanne 'A fiú vörös mellényben', Van Gogh 'Virágzó gesztenyfaágak', Degas 'Lepic gróf és lányai' és Monet 'Pipacsok Vétheuil közelében' című festmények összértékét 162 millió dollárra tették. Az alkotások mindegyike meglett, a Cézanne például 2012-ben Szerbiában került elő. A bűnténnyel összefüggésben három férfit tartóztattak le. (Wikipedia)

Ritkán rabolnak képet gépfegyverrel, ám 2000. december 22-én Stockholmban pont ez történt. Három maszkos alak három festményt, köztük egy Rembrandt önarcképet és két Renoirt, vitt el így a Nemzeti Galériából. A 30-36 millió dollár értékű művek közül mindegyik előkerült. Az egyik Renoir egy drograzzia során, a másik ismeretlen körülmények között lett meg. A Rembrandtot Koppenhágában kínálták eladásra 2005-ben, az ügyben két iraki, egy gambiai és egy svéd személyt tartóztattak le. (Wikipedia)