Remake-ek, amik nem remekeltek

Ami egyszer jó volt és működött, nem biztos, hogy még egyszer működni fog: a következő filmek elkövetői saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy a káposztát nem mindig jó felmelegíteni. Következzenek a legrosszabb, teljesen felesleges remake-ek:

Az eredeti Hitchcock-film a legendás rendező karrierjének legjövedelmezőbb vállalkozása volt. A remake-et készítő Gus Van Sant már nem tudja ugyanazt elmondani: a 60 millió dollárból készült szörnyű újrafeldolgozás éppen csak nullszaldóra jött ki.

A 2006-os remake eladásaira a Warner Bros. elnöke csak annyit mondott: "nagyon, nagyon kiábrándító az egész".

Az 1956-os Testrablók támadása egy szuper 1978-as és 1993-as feldolgozást is megélt, de a 2007-es változatba már nem sikerült átörökíteni a jó részeket. A kritikusok a feszültség és a dráma hiányát, valamint a felesleges happy endinget jelölték meg fő csalódásként.

A film eredetije a filmes erőszak bemutathatóságának határait feszegette, a remake viszont csak a nézők türelmével játszott. Nem csoda, hogy a 63,6 millió dolláros költségvetésből csupán 19 millió jött vissza a bevételekből.

A remake-et Guy Ritchie követte el, aki akkori feleségét, Madonnát tette meg a film főszereplőnőjének. Szinte mindenki úgy tartja, az énekesnőnek ez a legrosszabb filmszereplése, ami kevesebb mint 1 millió dollárt hozott be (és 9 milliós veszteséget).

Semmi szükség nem volt erre a remake-re, de érdekes módon listánk többi szereplőjéhez képest egész sokat, 48 millió dollárt visszahozott a 65 milliós költségvetésből. Talán azért, mert a főgonoszt az eredeti kínairól észak-koreaira változtatták, hogy a Kínából származó bevételektől ne essenek el?

Az eredeti film sztárt csinált Arnold Schwarzeneggerből, a remake viszont senkit nem emelt fel, sőt...